Miskolci k�z�rdek�!

Mint tudjuk az �llatv�delmi t�rtv�ny 1998 �ta �l.
Ennek mind nagyon �r�l�nk.

Probl�m�t jelent azonban ennek a t�rtv�nynek a betartat�sa, valamint annak ellen�rz�se.

V�rosunknak sajnos nincs (�s a k�zelj�v�ben nem is lesz!) erre szakosodott szervezete, aki megfelel� hat�sk�r�k gyakorl�s�val, b�rs�gok kiszab�s�val (amerikai p�lda szerint) fel�gyelni tudn� az �llatv�delmi t�rv�ny betart�s�t.

Az �llateg�szs�g�ggyel kapcsolatos feladatokat Miskolcon, a K�zter�let-fel�gyeleti �s Telep�l�srendez�si F�oszt�ly l�tja el.

Reggelt�l-estig (sajnos nem non-stop) m�k�d� diszp�cser vonalukon lehet�s�g van az �llatokkal, �llatk�nz�ssal kapcsolatos bejelent�s�re. Ezeket az �gyeket a F�oszt�ly k�teles kivizsg�lni �s a sz�ks�ges l�p�seket megtenni!

Telefonsz�m: 502-579

K�rek mindenkit, ahol lehet, propag�lja ennek a vonalnak a l�tez�s�t!

Az �llatok tart�s�ra vonatkoz� helyi rendeletek megtal�lhat�k a www.miskolc.hu oldalon az �nkorm�nyzat felirat� f�l, rendeletek egys�ges szerkezetben men�pontja alatt.

- 19/2001. (V.7.) sz. rendelet az �llattart�s helyi szab�lyair�l

- 37/2001. (X.8.) sz. rendelet a Miskolc Megyei Jog� V�ros �nkorm�nyzat�nak K�zter�let-fel�gyelet�nek szervezet�r�l �s feladatair�l


Korm�nyrendeletek a www.zug.hu oldalr�l

- 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelete a telep�l�si �nkorm�nyzat jegyz�j�nek az �llatok v�delm�vel, valamint az �llatok nyilv�ntart�s�val kapcsolatos egyes feladat- �s hat�sk�reir�l

- 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelete az �llatv�delmi b�rs�gr�l

------------------------------------------------------------------------------

A Wobbler Szimdr�ma

Forr�s: www.pethealthcare.net

www.doberescue.com

Ford�totta: magashegyi.harcos

Mi is ez?

A szakkifejez�s eredetileg egy lovak k�z�tt el�fordul� gerincb�ntalmat jel�lt, ami a j�r�s koordin�latlans�g�t okozta. A kuty�kn�l el�fordul� v�ltozat eredm�nyek�ppen az �llat testtart�sa hat�rozatlan, j�r�s illetve fut�s k�zben a nyak als�bb r�sze nyomja a gerincet. Ezek a kuty�k �ltal�ban botladozva j�rnak, h�ts� l�buk id�nk�nt �sszeakad az els�vel.

Hogyan is t�rt�nt?

Ez a betegs�g annak hat�s�ra j�n l�tre, hogy k�t vagy esetleg t�bb csigolya k�z�tt instabilit�s l�p fel az als�bb nyaki r�szben.

Mikor ez az instabilit�s fenn�ll, a test megk�s�rli korrig�lni a hib�t. Az �nszalagok megvastagodnak az iz�leten bel�l; egy a gerincvel� f�l�tt, kett� pedig alatta.

Amikor ezek megvastagodtak, nyom�st gyakorolnak a gerincvel�re.

A gerincvel� legink�bb egy vastag telefonzsin�rhoz hasonl�t, amely mag�ba foglal ezer meg ezer dr�tsz�lat, amik mind fontos inform�ci�kat sz�ll�tanak.

Hasonl� eset t�rt�nik, mikor a megdagadt �nszalagok nyom�st gyakorolnak a gerincvel�re. Azok �gy k�ptelenek az inform�ci�kat eljuttatni az agyb�l a l�bhoz, �gy azok tudnak �gy mozogni, ahogyan kellene.

A kuty�mnak mind a n�gy l�ba �rintett. Ez a betegs�g r�sze?

Igen. A nyom�s hat�s�ra a kutya j�r�sa rendk�v�l koordin�latlan. Mindemellett a k�vetkez� eset gyakran k�veti ezt. Ez az instabilit�s jelen van a csigoly�k k�z�tt, term�szetellenes nyom�st gyakorolva a porckorongra, ami �that a csontok k�z� is.

Hetekkel vagy h�napokkal k�s�bb a porckorong megreped. Amikor ez bek�vetkezik akkora m�rt�k� lesz a nyom�s, hogy megb�n�tja. Ez megt�rt�nhet csak a h�ts� l�bakkal, de ak�r mind a n�ggyel is.

Bizonyos fajt�k vesz�lyeztetettebbek, mint m�sok?

Igen. A dogok �s a dobermannok nagyobb vesz�lyben vannak, de b�rmelyik nagytest� fajt�n�l megvan a kock�zata a betegs�g kialakul�s�nak.

A dogok a legink�bb �rintettek 1-3 �ves koruk k�z�tt.

A dobermannokn�l �s egy�b nagytest� fajt�kn�l tipikusan 5-7 �ves korban jelentkeznek a probl�m�k.

Honnan lehet biztosan tudni, hogy Wobbleres a kuty�m?

R�ntgenfelv�telen l�tni, hogy a gerinc jellemz�en nincsen �sszehangolva. Ha a kutyus az �rintett fajt�hoz tartozik, �s a t�netek megvannak az m�r el�g bizonyoss�got jelenthet a diagn�zishoz.

A szok�sos r�ntgenfelv�tel nem mindig mutatja meg a bajt, ez�rt egy kontrasztanyagos felv�tel (myelogram) elk�sz�t�se is sz�ks�ges lehet.

Ennek sor�n egy speci�lis kontrasztanyagot juttatnak a gerincvel� k�r�. A myelogram d�nt� lehet a diagn�zis szempontj�b�l. Ez a vizsg�lat �ltal�nos �rz�stelen�t�si ig�nyel.

Hogyan kezelhet�?

Gyullad�scs�kkent� �s f�jdalomcsillap�t� szereket haszn�lnak a betegs�g korai szakasz�ban. ez azonban csak ideiglenes, t�neti kezel�st jelent. Ha a betegs�g elhatalmasodik, az orvosok nem tudnak tenni semmit.

N�h�ny kuty�n�l alkalmazhat� nyaki merev�t�, kifejezetten azoknak, akiket nem javasolnak m�t�tre.

Nagyon s�lyos esetekbe seg�thet egy azonnali m�t�t.

A myelogram eredm�nye hat�rozza meg, hogy a kutyuson seg�tene-e a m�t�ti beavatkoz�s.

Mennyibe ker�l az ut�kezel�s?

Az ut�kezel�s m�rt�ke a kutya k�pes-e id�vel hazat�rni a k�rh�zb�l.

ha tud j�rni, de v�ltozatlanul koordin�latlan akkor vigy�zni kell, nehogy elessen. Ha m�g mindig beteg az elbocs�t�s ut�ni id�szakban, akkor az �r el�g sz�mottev� lehet a kutya s�ly�t�l f�gg�en. Ha nem b�rod emelgetni a kuty�dat, akkor sz�ks�ged lesz valakire, aki seg�t ebben. Ezt meg kell besz�lned, miel�tt a m�t�t mellett d�nten�l.  

Mik a kil�t�sok?

Amennyiben a m�t�t v�grehajthat� addig, am�g a j�r�s csak koordin�latlan, akkor az es�lyek a sikerre eg�szen j�k. Ha viszont a b�nul�s m�r fenn�ll mind a n�gy l�bon, akkor az es�lyek er�sen cs�kkennek.

Az sikeres m�t�t es�lye �ltal�ban 75 % , ha a kutya a m�t�t el�tt m�g k�pes �n�ll�an j�rni, azonban ez az ar�ny 50% al� s�llyed, ha a kutya erre a m�t�t el�tt sem k�pes m�r.