Az Ag�r

�gy v�lem az agarakat sem lehet egy kateg�ri�ba sorolni, hisz termet�k, �s magatart�suk szerint is k�l�nb�z�ek.

Ami mindenk�ppen k�z�s benn�k, hogy nagy a mozg�sig�ny�k. Ez�rt mindenk�ppen olyanoknak aj�nlan�m, akik maguk is szeretnek sportolni, mozogni, vagy kell�en t�gas teret tudnak biztos�tani az ag�r sz�m�ra.

Nekem szem�ly szerint angol �s afg�n agaram van, �s e k�t fajta nagyon k�l�nb�zik.

Az afg�n ag�r sokkal makacsabb, �nfej�bb, mint az angol ag�r, kev�sb� lehet neki parancsolni.

Mindkett�ben k�z�s, hogy ha fel�led benn�k a vad�sz�szt�n, nincs az a sz�fogad� ag�r amelyik engedelmeskedne.( Az afg�n ag�r am�gy sem!)

A mi kuty�ink rendk�v�l csal�dcentrikusak, m�g soha nem akadt ilyen t�ren probl�ma vel�k.

�gy v�lem, hogy lak�sban, �s kell�en v�dett k�ls� helyen is tarthat�k.

A r�vidsz�r� agarak term�szetesen t�len j�val f�z�sabbak.

Forr�s: Bencze Krisztina

MEOE R�ba Ag�r Klub

Hungaricum: A Magyar Ag�r

A furfangos ag�r

A magyar ag�r furfangoss�g�r�l �lljon itt egy t�rt�net a h�bor� el�tti id�kb�l:

„A gyerekek a vak�ci� v�g�vel Pestre mentek tanulni a szeg�ny kiskuns�gi tanyavil�gb�l. Mih�ly b�csi, a birtok mindenese �gy sz�lt a fi�khoz:

Aranyat k�ne adnom nektek, de forintra sem futja. Nektek adom Bug�t, az agarunkat. Buga �gyis csak ny�g a tany�n. Alszik, vagy cs�mborog a hat�rban, mert itt bizony senki sem agar�szik. Gy�ny�r� �llat. Reggel elviszitek Pestre. K�t-h�rom h�tig csak k�sz�ljatok vele az utc�n, hogy kiismerje mag�t, tudja, hol laktok. Mindennap adjatok neki cukrot, mert majd megveszekedik �rte, �gy szereti. Azt�n eladhatj�tok ak�r hetente egyszer, mert kezeskedem: ak�r a pokol fenek�r�l is visszasz�kik! Mi is odaaj�nd�koztuk m�r t�l a Tisz�ra, Dun�ra, de mindenhonn�t hazaette a fene. �rtj�k-e?

H�rom h�t m�lva Buga levizsg�zott. Jobban ismerte Pestet, mint a fi�k a tenyer�ket. Okt�ber k�zep�n adt�k el egy sz�zadosnak tizen�t forint�rt, ami akkoriban sz�p p�nz volt. Mikor haza�rtek, Buga m�r ott vakar�zott a kapualjban. Azt�n eladt�k minden h�ten, majd v�rszemet kaptak, �s hetente k�tszer-h�romszor is. T�bbnyire v�nkisasszonyok, f�ldbirtokosok, bankfi�k vett�k meg, isten tudja h�nyan. Egyszer j�n �m a f�ldbirtokos, csikorog a foga is:

-       Az istenit az ap�toknak, �n m�r megvettem t�letek egyszer ezt az agarat!

-       H�t persze, az�ta is mag�t keress�k, b�csika, ihol az istr�ng, oszt vigye!

Megy a birtokos, �r�l a sz�ve, h�zza a kuty�t. Mikor sz�z m�terre �rnek, elkezd az egyik fi� s�polni az ag�rnak. Egyszer csak Buga elkezd h�tr�lni, h�zza a tajt�kz� birtokost. Fesz�l a zsineg; a kutya odakap, �s egy szempillant�s alatt kett�harapja. A f�ldes�r elv�g�dik, a fi�k meg elsepernek Bug�val egy�tt, de sebesen �m! Az utca meg �rj�ng a nevet�st�l.

�gy nem megy tov�bb – gondolj�k a sr�cok –, mert Bug�t m�r minden kutyabar�t, gyerek �s rend�r ismeri. Ellenben sz�pen befestett�k. El�sz�r sz�p nagy s�rga foltokat tettek r�, majd az eg�szet s�rg�ra kent�k. K�s�bb a s�rga alapra fekete foltokat, v�g�l az eg�szet feket�re. �r�m volt n�zni. �gy vett�k, mint a cukrot.

Egyszer azt�n Buga v�letlen�l a t�k�r el� �llt. Mikor megl�tta mag�t, ijedt�ben az �gy al� b�jt. Ett�l kezdve folyton mosakodott �s d�rg�l�z�tt. Mikor azt�n l�tta, hogy semmi nem seg�t, sz�rnyen megharagudott. Elkezdte kapar�szni az ajt�t. Mikor kiengedt�k a fi�k, meg sem �llt a kiskuns�gi tany�ig…”

Forr�s: www.kutya.hu

Az Afg�n Ag�r

…Csup�n t�vhit az afg�n ag�r k�zmond�sos butas�ga, kezelhetetlens�ge �s gy�vas�ga. Sokkal ink�bb arr�l van sz�, hogy az �si k�rnyezet�b�l kiragadott vad�szkutya egyel�re nem tud �s nem is akar a nyugati kult�ra mer�ben m�s ig�nyeivel azonosulni.

Elcs�pelt anekdota a haj�gy�ri szigeten afg�n agarait pokr�ccal s�t�ltat� gazda esete: ha kuty�i kirohannak a vil�gb�l, kocsij�ba be�lve v�rja meg, m�g visszat�rnek.

 Ja, a pokr�cok? Eg�sz �jszaka az�rt nem lehet f�teni a kocsit!

Forr�s: E.A.  www.kutya.hu

Haszn�lati �tmutat�

a kis Olasz Ag�r fajt�hoz

Az olasz ag�r termet�n�l �s term�szet�n�l fogva arra teremt�d�tt, hogy lehet�leg min�l t�bbet �s min�l k�zelebb lehessen gazd�j�hoz. Ez azt jelenti, hogy csak lak�sban �rzi j�l mag�t. A hideget a finom b�rsony sz�re �s a zs�rmentes izomzata nem tudja sok�ig t�rni, �gy t�len is hosszabb s�t�kra ink�bb meleg�t� takar�ban vigy�k. A lak�sban megtanulja hol a helye, de persze fondorlatos agyacsk�j�val mindent el fog k�vetni az�rt, hogy gazd�j�t�l kiharcoljon n�mi helyet a kanap� legmelegebb pontj�n: a gazdi �l�ben, nem is besz�lve a finoms�gos simogat�sr�l, amit k�pes �r�kon �t �lvezettel �taludni.

Szobatisztas�gra csak szigor� k�vetkezetess�ggel lehet r�b�rni, de nem lehetetlen. Tapasztalatom szerint, csak olyan csal�d voksoljon a fajta mellett, akin�l napk�zben van otthon valaki, aki leviheti, mert a legjobban nevelt kis olasz ag�r sem b�rja a hossz� t�v� bez�r�st. Kb.4-5 �ra az, amit biztons�gosan kib�r, ut�na sajnos nem tudja tartani mag�t a „szobatisztas�gi” fogadalm�hoz...

Aki m�g nem tartott kuty�t, nem aj�nlom els� kutyusnak a fajt�t, mert b�r a rendk�v�l kedves term�szete nagyon megkap�, m�gis sok buktat�ja van tart�s�nak. El�g egy rossz mozdulat, egy �lb�l val� rossz leugr�s �s ak�r hal�los is lehet. T�bb kis olaszos ismer�s�mn�l t�rt�ntek hal�los kimenetel� balesetek, ami egy rosszul elkapott, vagy csak rosszul leugrott ag�rral t�rt�ntek. Rendk�v�l finom, v�kony csontozatuk, sz�raz izomzatuk l�tv�nya k�sz anat�mia-gyakorlat, de pont ebb�l kifoly�lag s�r�l�kenyebbek, t�r�kenyebbek, mint nagyobb rokonaik a whippetek. Aki nem biztos mag�ban, annak ink�bb kezd�snek a whippetet aj�nlom, mert a kb. 10-12 kil�s testt�meg�k n�mileg nagyobb a kis olasz�n�l, de ezt a fajt�t kem�ny anyagb�l gy�rt�k �s kezd� kuty�sok sem tudnak k�rt tenni benn�k. Nem aj�nlom az olasz agarat olyan csal�dba, ahol van 8 �vn�l fiatalabb gyermek, mert a kisgyerekek m�g nem alkalmasak arra, hogy felel�ss�ggel legyenek t�rsuk egy k�ly�knek.

Sokan �gy hiszik, hogy a kan kutya kev�sb� ragaszkod�, mint a szuka. Ez az �ll�t�s igaz lehet, egy rottweilern�l, de az olasz ag�rn�l nincs k�l�nbs�g. A kan ugyanolyan b�j�s, ragaszkod�, kezelhet� �s szel�d, mint a szuka t�rsuk.

Besz�ln�nk kell p�r sz�t a fajta eg�szs�gi �llapot�r�l: Gyakori az epilepszia n�luk, n�mely egyed t�rdprobl�m�kkal k�zd, de alapvet�en m�gis egy ar�nylag eg�szs�ges, �letvid�m fajta, a szuk�k k�nnyen ellenek. A fogazatuk rendszeres �pol�st k�v�n, hiszen, mint minden kistest� kutya, �k is hajlamosak a fogk�vesed�sre.

 A fajta nagyon kev�s p�ld�nysz�m� �s a v�rvonalak el�gg� begy�r�ztek m�r Eur�pa szerte, �gy sz�p �s j� kuty�kat teny�szteni, lehet�leg a legkevesebb eg�szs�gi probl�m�val, nem k�nny� feladat.

Aki teny�szt�sre adja a fej�t, k�rem,hogy a fajta �rdek�ben csak bizony�tottan kiv�l� min�s�g� teny�sz�llatokat vonjon teny�szt�sbe, hiszen ebben a rendk�v�l kicsi teny�sz�llom�nyban gyorsan, nagyfok� min�s�gi roml�st lehet hozni, ha avatatlan kezek munk�lkodnak a fajt�n.

Az olasz ag�r egy remek fajta annak, akinek kell� humor�rz�ke, �llatszeretete �s n�mi ideje van kedvenc�re. Az olasz ag�r k�l�nleges az agarak k�z�tt, hiszen k�pes a versenyz�sre, mint nagyobb test� fajta t�rsaik, de arra is k�pes, hogy “csak” otthon legyen vel�nk, lesse minden gondolatunkat �s a maga kecses, mindent kifejez� finom mozdulataival el�rje n�lunk, hogy mi is a l�ba el�tt heverj�nk...

Forr�s:    Orosz M�nika

kis Olasz Ag�r  teny�szt�

Mi m�r �vekkel ezel�tt "megfert�z�dt�nk",

�s el sem tudjuk k�pzelni az �let�nket agarak n�lk�l.

Az agarak jobb megismer�s�t az�rt is tartom fontosnak, mert sokan csak k�llem alapj�n d�ntenek: val�ban leny�g�z� p�ld�ul egy afg�n sz�ps�ge, ahogy m�lt�s�gteljesen, rugalmasan, k�nnyed�n fut a ringben, pomp�s sz�rtakar�j�ban; de a fajta nem val� ak�rkinek!

Haz�j�ban az Afg�n ag�r �n�ll�an, az ember seg�ts�ge n�lk�l vad�szott, olykor napokra elt�nve �s ez a f�ggetlen gondolkod�s a mai napig meghat�roz�ja a fajt�nak. Aki ink�bb egy j� fej t�rsra, bar�tra v�gyik, �s meg�rti az afg�n l�ny�t, l�nyeg�t; szereti szabad �s b�szke szem�lyis�g�t, annak az afg�n j� t�rsa lesz; aki viszont szolgalelk� kuty�ra v�gyik, ink�bb ne v�lasszon afg�nt, mert csal�dni fog: ez a fajta (�s �gy �ltal�ban a t�bbi ag�r is) nem az�rt �l-hal, hogy folyton gazd�ja sark�ban legyen �s parancsait lesse. Kem�nys�ggel, durvas�ggal nem szabad pr�b�lkozni, mert ezzel csak azt lehet el�rni, hogy megt�rik l�nye, ami �t annyira egyediv� teszi; �s csak egy szerencs�tlen, mindenre �sszerezzen�, neurotikus kutya v�lik bel�le.

Szeretettel, t�relemmel kell k�zeledni hozz�juk, �gy sokmindenre megtan�that�k; de t�l nagy elv�r�saink az�rt ne legyenek, mert felt�tel n�lk�li engedelmess�gre �gy is csak a legritk�bb esetekben nevelhet�k. A mi afg�nunkn�l is megfigyelhett�k mindazokat az els�re hihetetlennek t�n� dolgokat, amiket a fajtale�r�sokban lehet olvasni - az al�zatnak, al�rendelts�g �rz�s�nek a nyoma sincs meg benne; teljesen egyenrang�nak �rzi mag�t az emberrel, ez�rt nem is nagyon �rti, mi�rt k�ne neki engedelmeskednie. Most, hogy �regszik, m�r egyre ink�bb igyekszik a kedv�nkben j�rni, de az�rt m�g mindig igazi afg�n. :o)

Az afg�nn�l nagyon tal�l�nak �rzem azt a gondolatot, hogy nem is nek�nk van afg�nunk, hanem ink�bb az afg�nunknak van egy embere. Ragaszkod� �s szereti a csal�dj�t, de ezt � nem pontosan �gy mutatja ki, mint m�s fajt�k.

F�ggetlen gondolkod�sa �s er�s vad�sz�szt�ne miatt nagyon kell r� vigy�zni a szabadt�ri s�t�kn�l: a forgalmas aut�utak �s a vad�szok nagy vesz�lyt jelentenek.

Ahogy a t�bbi ag�r, az afg�n is nyugodtan tarthat� lak�sban - term�szetesen rendszeres napi s�t�k, megfelel� mozgat�s mellett! - , nagyon kellemes lak�t�rs; nem futkos, nem ny�zs�g, nem ugr�l, nem hangoskodik; szinte eg�sz nap a kanap�n lust�lkodik, �szre sem venni. Persze, ha simogat�st, k�nyeztet�st akar, akkor j�n �s ezt egy�rtelm�en jelzi, pl. tappancsol�ssal �s heves cs�v�l�ssal.

 Az afg�nn�l a sz�rzet �pol�sa is fontos feladat, nem hanyagolhatjuk el az afg�n bund�j�t, hiszen ez a fajta egyik legnagyobb �kess�ge �s � is sokkal jobban �rzi mag�t, ha nem �ll filcekben a sz�re. Rendszeres f�s�l�st ig�nyel, �s id�nk�nt f�rd�st is: mi kb. 4-8 hetente vissz�k kozmetikushoz; van aki gyakrabban �s van, aki ritk�bban. Ha valaki nem j�r rendszeresen ki�ll�t�sra �s odafigyel a kuty�ja sz�r�re, akkor szerintem el�g ak�r csak 3-4 havonta f�rdetni.

Magyar agarunk lassan 1 �ve �l n�lunk, �s 2 �ves kor�ban ker�lt hozz�nk. Elmondhatjuk, hogy b�r addig is leny�g�z�tt a magyar ag�r sz�ps�ge, �ltala szerett�nk bele igaz�n a fajt�ba. El�sz�r is gy�ny�r� (eleve, hiszen ag�r :o)), �s teljesen m�s jellemre, mint az afg�nunk: sokkal kezelhet�bb, � folyton a nyomunkban van, �lland�an b�jik, kedveskedik, puszikat oszt �s... meglep�en gyorsan engedelmeskedik. Persze, ha valami "pr�da" ugrik fel el�tte, akkor �t sem lehet r�gt�n visszah�vni, de h�t ag�rb�l van... Nagyon j� kutya, az �gvil�gon semmi gondunk nincs vele. Ahogy az afg�nunk; a h�zat � is nagyon kem�nyen �rzi, az utc�n azonban az idegenekkel szemben � is h�v�s, k�z�mb�s, szinte �tn�z rajtuk. Sz�re r�vid, tiszta, nem ig�nyel k�l�n�sebb �pol�st. Ide�lis �s h�s�ges t�rs, bar�t. Sz�munkra �rthetetlen �s nagyon szomor�, hogy ezt a csod�latos magyar fajt�t haz�nkban alig ismerik �s vesz�lyben van a fajta l�te.

Harmadik "agarunk" egy Podenco Ibicenco (Ibizai Kop�), aki b�r testfel�p�t�sre er�sen eml�keztet az agarakra, m�gsem ag�r �s vad�szati st�lus�ban is elt�r azokt�l. Hihetetlen�l gyors �s f�leg fordul�kony, �s nekifut�s n�lk�l, helyb�l k�pes t�bb, mint 1,2 m magasra ugrani (ezt nagyon fontos figyelembe venni a h�z ker�t�s�nek �p�t�sekor!).

Nagyon j� a hall�sa �s rendk�v�l j� a szagl�sa, �s b�r �les szeme is van, a vad�szatokon f�leg az els� kett�vel dolgozik, �gy hajtja fel a vadat. Nem csak nappali, de �jszakai vad�szatra is haszn�lhat�. Ahogy az ag�r, az Ibizai Kop� is �nmaga vad�szik, l�fegyver jelenl�te n�lk�l. De m�g az ag�r ny�lt ter�leten, mez�n �zi a vadat, az Ibizai f�leg s�r� boz�tos-f�s ter�leteken v�gzi munk�j�t. B�r �nmag�ban is kit�n� vad�sz, ezt a fajt�t tradicion�lisan falkavad�szatban haszn�lj�k. Amikor egy kutya vadat jelez, azonnal beker�tik a t�bbiek, tisztes t�vols�got tartva �s mozdulatlanul v�rakoznak. Csak akkor ugatnak, amikor m�r mindenki elfoglalta poz�ci�j�t, k�r�lvett�k a vadat. Az Ibizai kop� rendk�v�l sokoldal� vad�szkutya, �s b�r k�llemre ink�bb ag�r, vad�szat�ban m�gis ink�bb kop�ra eml�keztet� viselked�st mutat.

Ahogy a t�bbi ag�r, ez a fajta sem val� ak�rkinek; szereti gazd�j�t, de � is el�g �nfej�, makacs tud lenni; nem tartozik a k�nnyen fegyelmezhet� fajt�k k�z�, �s az �tgondolatlan v�s�rl�soknak sajnos nagyon gyakran az a v�ge, hogy a kezelhetetlennek kiki�ltott Ibizai v�g�l menhelyen k�t ki.

Pedig hihetetlen�l j� fejek, b�rmikor k�pesek megnevettetni az embert a boh�ckod�saikkal; de n�ha az is el�g, ha az ember csak r�n�z arra az egyed�l�ll�, �des pof�jukra: v�r�s orrukra, s�rga szem�kre, hatalmas f�leikre. Elmondhatatlanul szeretnival�k.

Mi m�r �vekkel ezel�tt "megfert�z�dt�nk", �s el sem tudjuk k�pzelni az �let�nket agarak n�lk�l. Sz�munkra egy�rtelm�en �k a vil�g leggy�ny�r�bb �s legt�k�letesebb kuty�i. H�s�gesek, ugyanakkor �n�ll�ak �s szabadok; b�szk�k, m�lt�s�gteljesek, n�ha kifejezetten kim�rtek, de kedvesek �s viccesek; �s ha mozg�sig�ny�ket kiel�g�tj�k, teljesen ide�lis lak�skuty�k! Remek sportol�si lehet�s�gek vannak az agarak sz�m�ra: a p�lyaverseny, ill. a coursing, ami szint�n t�k�letes lehet�s�get ad az agaraknak arra, hogy ki�lhess�k vel�k sz�letett �ld�z�si hajlamukat. Azt ugyanis az�rt soha ne felejts�k el, hogy a gy�ny�r�, t�r�keny k�ls� ellen�re �k komoly, kem�ny vad�szkuty�k.

Forr�s: Vasziljevics �gi

              egy ag�rrajong�