1. Hogyan l�tj�k az �llatok szilveszter ut�ni helyzet�t?  �n�kn�l is sokkal t�bb kutyus ker�lt be ebben az id�szakban?

Term�szetesen, mint minden �llatotthonban, a szilveszter ut�ni id�szak n�lunk is kritikus.

A "d�mping" tulajdonk�ppen m�r kar�csony ut�n megkezd�dik, hiszen a k�t �nnep k�z�tt is durrognak m�r a pet�rd�k. R�ad�sul ilyenkor szabadulnak meg a meggondolatlanul aj�nd�kba vett �llatokt�l is, ahogy kider�l, hogy a k�ly�kkutya nem szobatiszta vagy az
�j cica megt�pte a f�gg�nyt.

2. Egyet �rtenek-e a pet�rd�z�s betilt�s�val? V�llalnak-e majd szerepet az al��r�sgy�jt�sben?

Term�szetesen maxim�lisan egyet�rt�nk vele, �s - mint a Pet�rdaSTOP! Munkacsoport akt�v tagja - igyeksz�nk szerepet v�llalni a gy�jt�sben.

 3. Az orsz�gban t�bb menhelyen is telth�z van. �n�kn�l hogy alakulnak a dolgok?

Sajnos n�lunk is telth�z van, de ez nem ritka �s nem korl�toz�dik csak a szilveszteri id�szakra, hiszen eg�sz �vben sokkal t�bb seg�lyk�r�s �rkezik, mint ah�ny �llatot be tudunk fogadni.


 4. Egyesek v�lem�nyek szerint t�bb kutya van ma Magyarorsz�gon, mint amennyit a t�rsadalom befogadni, vagy ink�bb gazdihoz juttatni tudna.  �gy l�tj�k ez �n�k is?

 Ez �gy van. Haz�nkban ma t�bb milli�ra becs�lik a k�bor �llatok sz�m�t, m�gis vannak, akik felel�tlen�l szapor�tj�k saj�t kuty�jukat, macsk�jukat. Sokan �gy gondolj�k, hogy majd elaj�nd�kozz�k a szaporulatot, de nagyon hamar k�nytelenek r�d�bbenni, hogy ez szinte  lehetetlen feladat. A kor�bban jelentkez�k egy r�sze visszamondja, m�sok elviszik, majd az els� neh�zs�g ut�n visszaadj�k a k�lyk�ket, �gy az �llatok hamar �llatmenhelyen, gyepmesteri telepen vagy az utc�n k�tnek  ki - b�r tavaly �ta a kirak�st m�r a t�rv�ny is szigor�an b�nteti.  Rendk�v�l fontos szerepe van ez�rt a szeml�letform�l�snak �s a felvil�gos�t� munk�nak, hiszen az ivartalan�t�s sz�les k�r� alkalmaz�s�val n�h�ny �v alatt vissza lehetne szor�tani a gazd�tlan �llatok sz�m�t.

 5. �n�k szerint mi lenne a megold�s erre a helyzetre?

 A ma alkalmazhat� legjobb m�dszer a m�t�ti ivartalan�t�s, ami  rutinelj�r�snak sz�m�t. Nem csak a nem k�v�nt szaporulatot el�zhetj�k meg  vele, de egy sor daganatos megbeteged�st is kik�sz�b�lhet�nk  seg�ts�g�vel, nem besz�lve arr�l, hogy kedvenceink k�borl�- �s  vereked�kedve is al�bbhagy.  Vannak term�szetesen m�s fogamz�sg�tl� m�dszerek is, (melyekr�l az  �llatorvosok adhatnak b�vebb felvil�gos�t�st), de abban azt hiszem,  minden �llatv�d� egyet�rt, hogy valamilyen m�don meg kell akad�lyozni,  hogy �jabb, gazd�tlan �llatok sz�lessenek.  Az igazi megold�s az lenne, ha mindenki ingyen vagy nagyon kedvezm�nyes  �ron ivartalan�ttathatn� kedvenc�t, vagyis az �llam gondoskodna a
 finansz�roz�sr�l.  Tov�bbi "k�borr� v�l�sok" lenn�nek megel�zhet�k a mikrochipek
 seg�ts�g�vel; ennek alapfelt�tele lenne term�szetesen az, hogy minden  gyepmesteri telep �s �llatmenhely rendelkezzen leolvas�kkal �s be legyen  kapcsol�dva a k�zponti adatb�zisba.


6..El�g gyakran hallani �llatokkal szemben elk�vetett b�ntettekr�l,  �llatk�nz�sr�l, rengeteg az elhagyott �llat. Lehet-e l�p�st tartani  ezzel, �s megoldani ezeknek az �llatoknak a helyzet�t?

Ez nagyon neh�z, de term�szetesen nem lehetetlen. Sajnos az �ner�b�l  m�k�d� civil szervezetek nem elegend�ek a probl�ma teljes k�r�  megold�s�hoz; ez komoly �llami t�mogat�st ig�nyelne. Nagy el�rel�p�s  t�rt�nt nemr�g ez�gyben, m�ghozz� a megfelel� jogszab�lyi h�tt�r biztos�t�s�ban, hiszen tavaly �ta b�ncselekm�ny az �llatk�nz�s �s az
�llatok kirak�sa, elhagy�sa is. Szigor� �t�letekkel el�bb-ut�bb vissza  lehet majd szor�tani az �llatok ellen elk�vetett kegyetlenked�seket.  Nagyon fontos, hogy a lakoss�g partner legyen ebben �s ne f�ljenek  bejelent�st, feljelent�st tenni. Sokan f�lnek ezt megtenni, ez�rt
hangs�lyoznom kell, hogy minden esetben k�rhetik adataik titkos kezel�s�t, �gy a b�ncselekm�ny elk�vet�je nem tudhatja meg, ki adta fel.

 7. Mennyi es�lyt l�tnak arra, hogy egyszer majd Magyarorsz�gon is, mint  p�ld�ul Amerik�ban, egy rend�rs�ghez hasonl�, vagy hozz�juk tartoz�  szervezet l�tja majd el az "�llatment�s" feladat�t?

Magyarorsz�gon kicsit m�s a helyzet, mint Amerik�ban; m�r a fogalmak  ter�n is. Igaz, hogy a tengerent�lon m�k�dik az �llatrend�rs�g, viszont  az elkobzott �llatokat �tvev�, menhelynek nevezett int�zm�nyek �ltal�ban  azonosak az �llateg�szs�g�gyi, azaz sint�rtelepekkel. Ezeket a  "menhelyeket" az �nkorm�nyzatok finansz�rozz�k, minden bevitt �llatot �t  kell venni�k, �s sajnos nagy r�sz�ket el is kell altatniuk, hogy legyen  hely az �jonnan �rkezetteknek. Amerik�ban eleny�sz� az olyan menhelyek  sz�ma, ahol nem altatnak.  Haz�nkban az �llatotthonok nagy r�sze nem altat el eg�szs�ges �llatot;  mivel adom�nyokb�l tartj�k fent magukat, senki sem k�telezheti �ket  korl�tlan sz�m� �llat �tv�tel�re. Ez neh�zs�g �s k�nnyebbs�g egyben;  neh�z, mert �ner�b�l, �llami t�mogat�s n�lk�l k�nytelenek gazd�lkodni,  �s k�nny�, mert nem k�telesek eg�szs�ges �llatok �let�t kioltani.  Hogy mi lehet a megold�s, azt nagyon neh�z lenne megmondani, de nem  biztos, hogy az amerikai m�dszer a legjobb. Term�szetesen sz�ks�ges egy  "�llatrend�rs�g", de egyel�re nem l�tszik re�lisnak, hogy a rend�rs�g  berkein bel�l k�l�n �gyoszt�ly alakuljon csak az �llatos b�ncselekm�nyek  felder�t�s�re. Amennyiben civil szervezetek v�llaln�k fel az "�llatrend�rs�g" szerep�t, �gy semmivel sem lenne t�bb cselekv�si  szabads�guk, mint most; nem tart�ztathatn�nak le �llatk�nz�t, nem  hatolhatn�nak be mag�nter�letre �llatokat kihozni. Tulajdonk�ppen  ugyanannyit tehetn�nek, mint ma b�rmelyik �llatv�d� szervezet vagy
b�rmely mag�nember: a rend�rs�g seg�ts�g�t k�rve int�zked�st  k�rhetn�nek, elj�r�st kezdem�nyezhetn�nek a b�ncselekm�nyt elk�vet�k Ilyen.  Fontos szerepe lehetne viszont az �llatv�delmi �r�knek, akiket a t�rv�ny  �rtelm�ben az �nkorm�nyzatok alkalmazhatn�nak - ha lenne r� p�nz �s  beindulna az �llatv�delmi �r�k k�pz�se.

8. Mennyi seg�ts�get jelent az ad� 1%-b�l befoly� �sszeg a m�k�d�sben?
Id�n, nagys�grendileg h�ny ad�z� seg�ts�g�re sz�m�tanak?

 Az ad� 1% sz� szerint �letment�, hiszen anyagi er�forr�saink kb. 90%-�t  jelenti. Hogy h�nyan utalt�k/utalj�k nek�nk SZJA 1%-ukat, arr�l sajnos  semmilyen �rtes�t�st �s inform�ci�t nem kapunk az APEH-t�l, de b�zunk  benne, hogy akik tavaly t�mogattak minket, azok id�n is megtisztelnek bizalmukkal. Az ebben az �vben befoly� �sszegb�l szeretn�nk karant�nt �s  �llatk�rh�zat �p�teni az �llatotthon ter�let�n, hogy a bajba jutott  �llatoknak k�sleked�s n�lk�l tudjunk szakszer� orvosi ell�t�st �s  fel�gyeletet biztos�tani.


9. Az �llateg�szs�g�gyi telepeken, vagy ismertebb nev�k�n sint�r telepeken, orsz�g szerte sz�rny� �llapotok uralkodnak.  �n�k l�tnak es�lyt ennek a helyzetnek a javul�s�ra, jav�t�s�ra?

Term�szetesen l�tunk, hiszen a gyepmesteri telepeknek is EU-konformm�  kell alakulniuk, ak�rcsak az �llatotthonoknak. Ebben els�sorban a  szakhat�s�goknak van kiemelked� szerepe, hiszen nekik kell ellen�rizni  �s adott esetben bez�ratni a nem megfelel�en m�k�d� telepeket.  Ez nyilv�n lass� �s neh�zkes folyamat, de mindenk�ppen meg kell  t�rt�nnie. Nagyon nagy �r�mmel l�tjuk, hogy az orsz�gban sok helyen  �tadt�k m�r az eb befog�si feladatokat az �llatv�d�knek, m�shol pedig a  gyepmesterek �s az �llatv�d�k remek�l egy�tt tudnak dolgozni �s egy�tt  tev�kenykednek az�rt, hogy az �llatoknak gazd�t tal�ljanak. Ebben a  munk�ban alap�tv�nyunk is r�szt tud v�llalni, hiszen  MiniMenhely-projekt�nk �nk�ntesei kifejezetten sint�rtelepi kutyusok  �tv�tel�re, ment�s�re, rehabilit�l�s�ra "szakosodtak".


10. Sok menhely pr�b�l az interneten kereszt�l gazd�t tal�lni az �llataiknak.  Mennyi seg�ts�get jelent ez az �r�kbead�sokn�l?

Nagyon sokat, hiszen az interneten kereszt�l honlapjaink l�togat�i  �tfog� k�pet kaphatnak kuty�inkr�l �s kiv�laszthatj�k leend� t�rsukat.  Mindk�t honlapunkat, a www.noeallatotthon.hu-t �s a www.minimenhely.hu-t  is teljesen naprak�szen tartjuk �s minden �r�kbefogadhat� �llatunk  szerepel rajtuk. Tapasztalataink szerint rengetegen v�lasztanak kuty�t  az interneten kereszt�l; ez persze nem p�tolhatja a szem�lyes
megismerked�st, de a "szerelem els� l�t�sra" sokszor k�lcs�n�snek  bizonyul, �s a neten v�lasztott kutya-cica v�gleges otthonra tal�l.