Egyes�let�nk tartja fenn a www.illatosut.hu oldalt, �s rendszeresen ment�nk s�r�lt, beteg, es�lytelen kuty�kat az Illatos �tr�l. Saj�t menhely�nk nincs, a kuty�k orvosi karant�n ut�n ideiglenes befogad�n�l, vagy panzi�ban v�rj�k az �j gazdijukat.

1. Hogyan l�tj�k az �llatok szilveszter ut�ni helyzet�t?  �n�kn�l is sokkal t�bb kutyus ker�lt be ebben az id�szakban?

Nem csak szilveszterkor, hanem kar�csony �ta pet�rd�ztak… A kar�csonyi �nnepek alatt is sok el�t�tt kuty�t tal�ltunk az utak ment�n, akiknek a gazd�j�t k�sz�letlen�l �rte a pet�rd�z�s. Hetente t�bb s�r�lt, beteg, vagy hal�losan kimer�lt kuty�t szedt�nk �ssze az utc�r�l, �s szed�nk �ssze a mai napig is.

2. Egyet �rtenek–e a pet�rd�z�s betilt�s�val? V�llalnak-e majd szerepet az al��r�sgy�jt�sben?

Egyet�rt�nk a pet�rd�z�s betilt�s�val. Egyes�let�nk n�h�ny kisebb szervezettel egy�tt elkezdett al��r�sgy�jt�st szervezni m�g a „nagyok” el�tt, de t�bb kezdem�nyez�s p�rhuzamos elind�t�sa nem lenne c�lravezet�, �gy csatlakoztunk az orsz�gos akci� szervez�s�hez.

3. Az orsz�gban t�bb menhelyen is telth�z van. �n�kn�l hogy alakulnak a dolgok?

Igyekezt�nk felk�sz�lni a pet�rda „szezonra”, folyamatosan kamp�nyoltunk, k�r e-mail indult a gazdik felk�sz�t�s�re, �s az Illatos �ti kuty�k hirdet�seire is nagyobb hangs�lyt fektett�nk, hogy szilveszterre legyen hely a telepen. Minden igyekezet�nk ellen�re szilveszter ut�n megtelt az Illatos �t, annyi kuty�t fogtak be, hogy a telep gazd�t�l m�r nem vett �t lead�sra sz�nt kuty�kat, mert nem volt hely. Sajnos nem tudtunk annyi kuty�t kihozni, amennyit szerett�nk volna, mert az utc�r�l �sszeszedett kuty�k kezel�se, elhelyez�se felem�sztette a tartal�kainkat anyagilag, a k�rh�zi helyek megteltek, az ideiglenes befogad�k �s a panzi�s helyeink sz�ma is korl�tozott.

4. Egyesek v�lem�nyek szerint t�bb kutya van ma Magyarorsz�gon, mint amennyit a t�rsadalom befogadni, vagy ink�bb gazdihoz juttatni tudna. �gy l�tj�k ez �n�k is?

Mi is �gy l�tjuk. A teny�szt�kn�l, szapor�t�kn�l is t�lk�n�lat van, ehhez hozz�ad�dik a felel�tlen kutyatart�kn�l v�letlen�l, vagy az emberi butas�gnak k�sz�nhet�en sz�let� kiskuty�k. Az ivartalan�t�s lenne a megold�s, de am�g a kutyatart�k t�bbs�ge a v�d�olt�sokat sem tudja megfizetni, vagy nem is tudja, hogy sz�ks�ges lenne beadatni, addig az ivartalan�t�sr�l szinte nem is �rdemes besz�lni… Az emberek t�bbs�ge nem l�tja be, hogy ezzel nem csonk�tja meg a kuty�t, m�s r�sz�k nem tudja megfinansz�rozni.
Az Illatos �tra �vente 5000 kutya ker�l be! Ezek nagy r�sze gazd�juk �ltal leadott eb! Ennyi kuty�t �r�kbe adni k�ptelens�g, d�nt� t�bbs�g�kre altat�s v�r.

5. �n�k szerint mi lenne a megold�s erre a helyzetre?

A teny�szt�s felt�teleinek szigor�t�sa, a zugszapor�t�s felsz�mol�sa, az ivartalan�t�s elfogadtat�sa a t�rsadalommal, �s a szeg�nyebb kutyatart�k sz�m�ra ingyenes, vagy nagyon kedvezm�nyes ivartalan�t�si lehet�s�g biztos�t�sa sokat jav�tana a helyzeten. Magyarorsz�gon a kutyatart�s k�z�pkori szinten �ll… T�meg�vel tartj�k a kuty�kat l�ncon, sz�raz keny�ren, fed�l n�lk�l, kidobj�k vemhesen a szuk�kat az utc�ra, munkakuty�kat altatnak el, dobnak ki, vagy adnak le a gyepmesteri telepeken, amikor ki�regszenek. 

A 30 �ve Budapesten �l� szomsz�dom a mai napig „falusi” m�don tartja a kuty�j�t.  Semmi nem ragadt r� a k�rnyezet�b�l, t�v�ben, �js�gban meg nem tal�lkozik felvil�gos�t� m�sorokkal, cikkekkel.

6. El�g gyakran hallani �llatokkal szemben elk�vetett b�ntettekr�l, �llatk�nz�sr�l, rengeteg az elhagyott �llat. Lehet-e l�p�st tartani ezzel, �s megoldani ezeknek az �llatoknak a helyzet�t?

�llamilag t�mogatott menhelyekkel, speci�lis „�llatrend�rs�ggel”, �s �llatment� szolg�lat kialak�t�s�val m�g csak a kezdeti l�p�seket tenn�nk meg. 

A jelenlegi helyzetben, egy �tlagember, elmegy az utc�n l�tott s�r�lt kutya mellett, mert az orvosi k�lts�geket nem tudja felv�llalni, a kutya elhelyez�s�t nem tudja megoldani, �s nincs olyan telefonsz�m, amit felh�vhatna… A gyepmesterek kimennek a s�r�lt kuty�k�rt, jegyz�i hat�rozat alapj�n begy�jtik a rossz gazd�kt�l a kuty�kat, �m a gyepmesteri telepeknek nem feladata az �llatok gy�gy�t�sa, rehabilit�l�sa… Ezekre a kuty�kra t�bbnyire hal�l v�r, sz�rny� k�nok k�zt, a 14 napos megfigyel�s alatt, vagy ut�n.

7. Mennyi es�lyt l�tnak arra, hogy egyszer majd Magyarorsz�gon is, mint p�ld�ul Amerik�ban, egy rend�rs�ghez hasonl�, vagy hozz�juk tartoz� szervezet l�tja majd el az „�llatment�s” feladat�t?

Nagyon sok v�znek kell lefolynia m�g a Dun�n ahhoz, hogy ez a probl�ma egy�ltal�n eljusson arra a szintre, hogy foglalkozzanak vele… Jogi szab�lyoz�s �s garant�lt anyagi forr�sok n�lk�l nem m�k�dhet. Nincs tudom�sunk arr�l, hogy a korm�ny vagy a parlament egy�ltal�n foglalkozna az �ggyel, holott, ha m�r megkezdt�k volna a munk�t, akkor is legal�bb 2 �vbe ker�l mire a t�rv�nyeket meghozz�k, �s az anyagi fedezetet a k�lts�gvet�sbe is beker�lhet.

8. Mennyi seg�ts�get jelent az ad� 1%-b�l befoly� �sszeg a m�k�d�sben? Id�n, nagys�grendileg h�ny ad�z� seg�ts�g�re sz�m�tanak?

Egyes�let�nk m�g nem jogosult az 1% gy�jt�s�re, de a tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a menhelyeknek az 1% ad lehet�s�get b�v�t�sre, fejleszt�sre, sz�ll�t�eszk�z�k beszerz�s�re, ivartalan�t�si programokra. Az egy�b bev�teleik sok esetben az �llatok napi ell�t�s�ra is alig elegend�ek.

Az 1%-b�l befoly� bev�tel t�bbsz�r�se is lehetne a jelenleginek, ha az emberek jobb t�j�koztat�st kapn�nak err�l a lehet�s�gr�l.

9. Az �llateg�szs�g�gyi telepeken, vagy ismertebb nev�k�n sint�rtelepeken, orsz�gszerte sz�rny� �llapotok uralkodnak. �n�k l�tnak es�lyt ennek a helyzetnek a javul�s�ra, jav�t�s�ra?

A gyepmesteri telepek 98%-a a gyepmesteri telepekre vonatkoz� el��r�soknak sem felel meg, nemhogy az �llatv�delmi t�rv�nynek… 

Els�sorban az enged�lyez�st, �s az ellen�rz�st kellene szigor�tani. Lehetetlen helyzet, hogy v�llalkoz�i alapon m�k�djenek gyepmesterek, ak�r �gy is, hogy nincs enged�llyel m�k�d� telep�k! A sokat emlegetett „gar�dinak” a mai napig t�bb �nkorm�nyzattal van szerz�d�se, mik�zben senki sem tud r�la, hogy lenne telepe.

Az �nkorm�nyzatok �ltal fenntartott telepekre sem ford�tanak megfelel� �sszeget. 1,5 n�gyzetm�teres betonozott kennel 14 napra sem alkalmas kutya tart�s�ra. Sok telepen �heznek a kuty�k, mert kev�s, vagy ki tudja mire ford�t�dik az �lelmez�sre sz�nt keret.

Legy�nk realist�k, �s �r�lj�nk a 1,5 n�gyzetm�teres kennelnek is, mert vannak telepek, ahol a kuty�k egy kifut�ban vannak, �lik egym�st �tel�rt, v�z�rt, egy v�dettebb zug�rt…

Ott jobb csak a helyzet, ahol �llatv�d�k �sszefognak, �s „beveszik” a gyepmesteri telepet, t�pot, szalm�t, gy�gyszert juttatnak az �llatoknak, vagy ahol a menhely a gyepmesteri telep mellett m�k�dik, �s automatikusan �tveszi 14 nap ut�n az �llatokat.

Budapesten egyik megold�s sem m�k�dik, b�r gy�gyszerrel tudunk seg�teni, de �vi 5000 kutya elhelyez�s�t k�ptelens�g felv�llalni.

10. Sok menhely pr�b�l az interneten kereszt�l gazd�t tal�lni az �llataiknak. Mennyi seg�ts�get jelent ez az �r�kbead�sokn�l?

Nem sok… Nagyon sz�tforg�csol�dnak a lehet�s�gek, nincs k�zponti adatb�zis, vagy mindenhol hirdet�nk, ami nagyon id�ig�nyes, vagy nagyon kev�s az es�ly�nk. Az egyes�let tagjainak z�me rendelkezik internet el�r�ssel, m�gis �nk�nteseket kell bevonni a hirdet�sek felt�lt�s�be. A menhelyek t�bbs�ge nem rendelkezik ilyen lehet�s�gekkel. 

Az emberek nehezen bukkannak r� a gazdikeres� oldalakra, �s m�g mindig el�g sz�k r�teg rendelkezik internet hozz�f�r�ssel ahhoz, hogy hat�konyan m�k�dj�n a rendszer.

Jelen pillanatban az �js�gban megjelen� hirdet�s �s a plak�tol�s hat�konyabb, pedig l�nyegesen kevesebb inform�ci�val szolg�l, mint egy weblap, vagy egy gazdikeres� port�l.